Kiszivárgott a levél: Magyarország ellen szervezkednek Brüsszelben, Von der Leyent elsőként vetnék be

A dokumentumot Cseh Katalin is aláírta.

A tagállamok többsége továbbra sem hajlandó támogatni Magyarország megbüntetését, így ismét elbukott Brüsszel politikai támadása a szuverenitását védő kormány ellen.
Az Európai Unió tagállamai között továbbra sincs meg a szükséges többség Magyarország szankcionálására a jogállamisági eljárás keretében – közölte egy uniós diplomata, az Euronews szerint, a május 27-i brüsszeli meghallgatás előtt.
Ezt is ajánljuk a témában
A dokumentumot Cseh Katalin is aláírta.
A miniszterek az úgynevezett 7. cikk szerinti eljárás részeként vitatják meg a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetét, ám sem a szankciók elindításához szükséges egyhangúság, sem a politikai megrováshoz elegendő 80 százalékos többség nem áll rendelkezésre.
„Ami számomra világos, hogy jelenleg nincs meg a szükséges szavazati arány” – mondta a diplomata.
Ezt is ajánljuk a témában
Legalább 14 uniós ország közös nyilatkozatban bírálja a magyar kormányt a jogállamiság helyzete, az alapjogok korlátozása és a Pride betiltása miatt.
A 7. cikk szerinti eljárást az Európai Parlament kezdeményezte 2018-ban, elsősorban a magyar igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtószabadság állapota miatt. Azóta nyolc alkalommal tárgyalták az ügyet, de a tagállamok sosem léptek a második szakaszba, amely már szankciókról szólna.
A május 27-i brüsszeli ülésen várhatóan szóba kerül a budapesti Pride felvonulás betiltása, valamint a külföldi finanszírozású médiát érintő új átláthatósági törvénytervezet is.
A meghallgatásokon Magyarország beszámolót ad a jogállamisági helyzetről, a tagállamok pedig kérdéseket tehetnek fel, aggodalmaikat megfogalmazhatják.
Szlovákia már jelezte: Robert Fico kormánya megvétózna minden kísérletet, amely Magyarország megbüntetését célozná.
Fico korábban úgy fogalmazott, „amíg én vagyok hivatalban, soha nem hagyom, hogy egy országot megbüntessenek pusztán azért, mert kiáll a nemzeti szuverenitásáért.”
Más tagállamok részéről is várható ellenállás. A cikk szerzője rámutat, Magyarország szerint a jogállamisági eljárás valójában „politikai boszorkányüldözés”, és Budapest régóta szorgalmazza az uniós szankciós mechanizmus reformját.
Lengyelország esetében a 7. cikk szerinti eljárás a Tusk-kormány hatalomra kerülésével és a vitatott igazságügyi reform visszavonásával zárult le.
Ezt is ajánljuk a témában
Sokadjára igyekszik lejáratni Magyarországot az Európai Parlament.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP